A stresszt általában ellenségnek tekintjük. De mi van, ha nem az?
Miért beszélünk egyre többet a stresszről?
- Sokszor fáradt vagy, mégis pörög az agyad?
- Végre pihenhetnél, de az sem megy?
- Csak akkor állsz meg, amikor a tested kényszerít?
- Apróságokra is erősebben reagálsz, mint szeretnél?
- Érzed, hogy túl sok, de nem tudod, min változtass?
Nem az a kérdés, hogy stresszelsz-e, hanem hogy mennyire vagy túlterhelve. Sokan már annyira megszokták a feszültséget, hogy fel sem tűnik. A stressz a hétköznapi életünk szerves része. Ha nem tanuljuk meg kordában tartani, óriási hatással van az életünkre, a kapcsolatainkra és az egészségünkre.
Mi a stressz?
A legtöbben úgy gondolunk rá, mint valami rossz dologra, amit el kell kerülni. Pedig a stressz valójában egy jelzés: a szervezet válasza a kihívásokra. Lehet, hogy túl sok. Lehet, hogy túl sokáig tart. Vagy egyszerűen nem jól kezeled.
A túlzott stressz akkor jelenik meg, amikor a szervezet tűrőképességének határa átlépésre került. Ami minden stresszorban közös: valami olyan dolog elvesztése vagy hiánya, amit nélkülözhetetlennek tartunk. Bizonytalanság, kontrollvesztés, információhiány vagy túlterhelés.
A stressz típusai
Eustressz — pozitív, motiváló, fókuszáló, fejlődést hozó. Rövid távon energiát ad, és felkészít a cselekvésre.
Distressz — negatívnak mondható, ami hosszú távon túlterheléshez vezethet, és krónikussá válhat.
Mi történik a testünkben?
Ahogy Selye János fogalmazott, a stressz nem csak pszichológiai, hanem biológiai jelenség is. A szervezet a fenyegetésre a „fuss vagy küzdj” választ adja. A szív gyorsul, adrenalint és kortizolt termel a szervezet, az agy a túlélésre összpontosít. Ha mindez állandósul, az energiakészlet kimerül, az egyensúly felborul.
„Nagy árat kell fizetnünk azért, ha nem tartjuk tiszteletben lelkünk és testünk alapvető egységét.” — Dr. Máté Gábor
A krónikus stressz hozzájárulhat magas vérnyomáshoz, szívproblémákhoz, alvászavarhoz, az immunrendszer gyengüléséhez és a hormonháztartás megborulásához.
Hogyan kezelhető?
Hiába mész ki a természetbe vagy festsz, ha a fejedben továbbra is forognak a kerekek. Az elsődleges kérdés: felismerjük-e egyáltalán a stresszorainkat? Azokat a készségeket érdemes fejleszteni, amelyekkel a krónikus stressz elkerülhető: érzelmi kompetencia, tudatos jelenlét, határállítás, öngondoskodás, kapcsolódás.
A konzultációk alkalmával a személyes szükségleteket is feltérképezzük, mert nemcsak kezelni kell a stresszt, hanem megérteni, mi váltja ki.
Ha szeretnéd megérteni a saját stresszreakcióidat, keress fel, és megnézzük együtt, mi állhat mögötte.